Egy országra gondolva mi az első dolog, ami eszedbe jut? Sokaknak először az ország zászlaja jut eszébe. Az országok zászlókkal különböztetik meg magukat egymástól. Azok gyakran jelképeznek különböző értékeket és hagyományokat, amelyeket nagyra becsülnek.
Egy ország zászlaja nem állandó dolog. Ahogy egy ország növekszik és változik, azzal együtt változik a zászlaja is. Nem meglepő, hogy az ország zászlajának változásaiban leképeződnek a nemzet történelmének állomásai. Ez igaz Németországra és a német zászló történelmére is.
Éltek őseid azokban a korokban Németországban, amikor megváltozott a nemzeti lobogó kinézete? Talán voltak olyan őseid, akik átélték a német történelem néhány meghatározó pillanatát. A családfádban megkeresheted ezeket az ősöket a FamilySearch Honnan származom? tevékenységének Idővonal funkciója segítségével.
A jelenlegi német zászló
A jelenlegi német zászló könnyen felismerhető; fekete, piros és aranyszínű sávokból áll. A zászlónak különböző változatai vannak használatban: a hivatali szövetségi zászlón szerepel a szövetségi címer is; a függőleges lobogón a sávok függőlegesek, így az épületek homlokzatáról is lelógatható; illetve létezik egy katonai célokra használt katonai zászlóváltozat is.
Mit jelképeznek a német zászló színei?
A történészek között nincs egyetértés a német zászló színeinek eredetét illetően. Vannak, akik úgy gondolják, a színek a Német-Római Birodalom színeihez vezethetőek vissza, amely javarészt lefedte a mai Németország területét. Mások szerint a trikolor a napóleoni háborúk során viselt német katonai egyenruhák színeit idézi.
Az egyenruhák színei mély szimbolizmussal rendelkeztek; egy erre utaló régi mondás így szól: „a szolgaság feketeségéből, véres csatákon keresztül, a szabadság arany fényére”.
A Német-római Birodalom hatása Németország címerén is érzékelhető. A Bundesadler, vagyis a hivatali szövetségi zászlón látható szövetségi sas a római aquila (sas) szimbólumhoz vezethető vissza, amely az uralkodó és a leghatalmasabb római isten jelképe volt.
A Német-római Birodalom zászlói
A ma ismert Németország megszületése előtt az ország területe a Német-római Birodalom része volt. A Német-római Birodalom ereje teljében magában foglalta a mai Németország, Svájc, Liechtenstein, Csehország, Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Belgium, Hollandia, Lengyelország, Franciaország és Olaszország egyes területeit.
A Német-római Birodalom fennállásának évszázadai során (962–1806) a császárság birodalmi zászlajának több változata is használatban volt. A XIV. századi birodalmi (uralkodói) zászló egy egyszerű, fekete-arany lobogó volt, rajta a birodalmi sassal. A dizájn az 1400-as évek elején tovább bővült, amikor megjelent a zászlón a piros szín is. 1433-ban a hagyományos sas helyét kétfejű birodalmi sas váltotta fel.
A Német-római Birodalom birodalmi zászlaja viszonylag gyakran változott, ahogy a különböző uralkodóházak váltották egymást. Azonban az arany-fekete kétfejű sas a napóleoni háborúk kezdetén széteső birodalom végnapjaiig használatban maradt.
Az 1800-as évek történelmi német zászlajai
Mire a napóleoni háborúk egy évtizedre felforgatták volna a kontinenst, a Német-római Birodalom már csak árnyéka volt korábbi önmagának. A területei nagy része már teljesen függetlenedett, a császári cím pedig már nem bírt különösebb jelentőséggel.
Miután a francia sereg számos fontos csatát megnyert, II. Ferenc császárt 1801-ben rákényszerítették a lunéville-i béke aláírására, amely jelentős területet csatolt Franciaországhoz. Annak tudatában, hogy napjai császárként meg vannak számlálva, II. Ferenc 1806-ban lemondott a trónról, birodalma pedig kisebb utódállamokra szakadt.
A Német-római Birodalom feloszlásával számos terület csatlakozott a francia irányítás alatt álló Rajnai Szövetséghez. E területeknek nem volt saját közös zászlaja; ehelyett a francia zászlót használták, így is tanúsítva a hűségüket.
A Német Szövetség és a növekvő német nacionalizmus
A Rajnai Szövetség 1813-ban feloszlott, amikor Napóleont végre legyőzték, véget vetve ezzel a napóleoni időszaknak. A bécsi kongresszus során számos európai ország esetében újrarajzolták a határokat. A német területeket a Német Szövetségbe szervezték, amely egy laza államszervezet volt, központi irányítás nélkül.
A Német Szövetségnek nem volt saját zászlaja, a címerén azonban egy fekete és piros színű kétfejű sas volt látható sárga háttér előtt.
Németország újraegyesítése
A német nacionalizmus az 1800-as évek vége felé egyre erősödött, azzal a vággyal együtt, hogy erejüket egyesíthessék a nagyobb hatalmakkal szemben. Az porosz-osztrák háborúban, majd a francia-porosz háborúban aratott győzelem után 1871. január 18-án megalakult a Német Császárság (a II.Birodalom). I. Vilmost, Poroszország királyát pedig az első császárrá koronázták.
Az új Német Birodalom zászlaja minden korábbitól eltért. Fekete, fehér és vörös vízszintes sávokból állt, amely egyesítette a két legjelentősebb német terület, a Porosz királyság és a Hanza-szövetség színeit.
Németország az 1900-as években
A XX. század elején kitört az első világháború, amely szinte egész Európát magával rántotta. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolását követően Németország hadüzenetet küldött Franciaországnak, és 1914. augusztus 4-én megszállta Belgiumot. Az első világháború 1919-es lezárása, Németország veresége és a versailles-i békeszerződés kitételei több szempontból is a Német Birodalom végét jelentették. A vesztes háború forradalomhoz, majd pedig a Weimari Köztársaság megalapításához vezetett.
A Weimari Köztársaság zászlaja
A Weimar köztársaság újra felvette a fekete-piros-arany színkombinációt, amely először a napóleoni háborúkban jelent meg. Ezt azonban sokan nem nézték jó szemmel a németek közül. Az új zászlóra az első világháborúban elszenvedett vereségük megalázó jelképeként tekintettek, amelyre már így is túl sok dolog emlékeztette őket.
A versailles-i békeszerződés úgynevezett „háborús bűntudat” cikkelye Németországot jelölte meg a konfliktus egyedüli felelőseként, és követelte, hogy az ország döbbenetes mennyiségű pénzt fizessen jóvátételként. A bénító adósság hiperinflációhoz és gazdasági összeomláshoz vezetett.
A békeszerződés előírta az ország lefegyverzését, katonai képességeinek korlátozását, illetve egyes európai területeinek, valamint védnökség alatt álló afrikai és óceániai területeinek feladását. Németországot igen gyorsan lényegében eltávolították világhatalmi pozíciójából.
A náci Németország felemelkedése
Bár egy sikeres adósság-átütemezési terv rövid időre újra felpezsdítette Németország gazdaságát, a helyzet még rosszabbra fordult, amikor 1929-ben kitört a nagy gazdasági világválság. Sokan párhuzamot láttak és összekapcsolták ezt a gazdasági visszaesést azzal, amelyet közvetlenül az első világháborút követően átéltek.
A társadalmi elégedetlenség és gazdasági bizonytalanság termékeny táptalajt adott a náci párt és Adolf Hitler felemelkedéséhez, aki azt ígérte, visszaállítja a hagyományos értékek becsületét, kivezeti Németországot a nagy gazdasági világválságból, és visszaadja országa világhatalmi státuszát. Ügyes politikai manőverei nyomán 1933-ban kinevezték Németország kancellárjává. Hivatalát arra használta, hogy teljesen irányítása alá vonja a kormányt és Németországot diktatúrává alakítsa.
Hitler vezetése alatt a Weimari Köztársaság fekete-piros-arany zászlaját betiltották. Azt két zászló váltotta fel: a Német Birodalom fekete-fehér-vörös zászlaja, valamint a náci párt hírhedt horogkeresztes zászlaja. A náci zászlót Hitler tervezte – megtartotta benne a német birodalom zászlajának régi színeit, a fekete horogkereszt pedig az árja fajt jelképezi.
Németország a második világháborúban
1939. szeptember 1-jén Németország megszállta Lengyelországot, kirobbantva ezzel a második világháborút. Más nemzetek is elég hamar csatlakoztak a harcokhoz, amely végül a történelem legvéresebb konfliktusává vált. A náci kormányzat ebben az időszakban vezényelte le a holokausztot is; a rettenetes, államilag irányított népirtásban több mint 6 millió zsidó férfi, nő és gyermek veszett oda.
1942-ben Németroszág és szövetségesei csaknem a teljes kontinentális Európát elfoglalták. 1943-ban azonban elkezdett megváltozni a „széljárás” a csatatereken. Németország elszenvedte az első komoly vereségét Sztálingrádnál, majd nem sokkal később a német csapatok megadásra kényszerültek az Észak-Afrikai hadszíntéren. 1945. május 7-én Németország aláírta a feltétel nélküli fegyverletételi dokumentumokat.
Német történelem a második világháború után
Németország közvetlenül a háborút követő időszakban vezető nélkül maradt. A szövetségesek megszállási zónákra osztották az országot az új német kormány megalakulásáig. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok 1948-ban egyesítette a megszállt területeit Nyugat-Németországként. A Szovjetunió azonban továbbra is fennhatósága alatt tartotta Kelet-Németországot.
A hidegháború: Kelet- és Nyugat-Németország
Amikor a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió között megromlott a kapcsolat, Berlint – Németország többi részéhez hasonlóan – két részre osztották. Habár maga Berlin Kelet-Németországban volt, a nyugati szövetségesek és a kormányzatuk igényt tartott Nyugat-Berlinre Nyugat-Németország számára.
A Szovjetunió több alkalommal különböző módokon megpróbálta kiszorítani a szövetségeseket Berlinből. Amikor a terveik kudarcot vallottak, felépítették a berlini falat Nyugat-Berlin körül, megakadályozva a tömeges disszidálást a keleti oldalról nyugatra.
Ennek a kettészakadásnak a történetét mesélik el a két terület zászlói is. Kelet-Németország a Weimari Köztársaság zászlajához hasonló zászlót vezetett be, amelyen helyett kapott a búzakalászos, körzős-kalapácsos kelet-német címer is. Nyugat-Németország szintén a Weimari Köztársaság zászlajához tért vissza, címerében pedig az arany alapon fekete egyfejű sashoz.
Németország újraegyesítése
A berlini fal közel 30 évig, a hidegháború elcsendesedéséig állt. 1989. november 9-én a keletnémet vezetőség ez egyre erősödő tüntetésekre azzal válaszolt, hogy lazított az utazási korlátozásokon Kelet-Németország és Nyugat-Németország között. Ezt megünnepelve a keletnémetek elárasztották a határt és elkezdték lebontani a falat.
Nyugat-Németország hamar belekezdett az újraegyesítési tárgyalásokba, amelyet a németek igen nagy többsége támogatott. 1990. október 3-ra már nem volt többé kelet és nyugat – csak egy Németország és egy zászló.
A te családod ünnepli a német egység napját október 3-án? A FamilySearch Emlékek segítségével feljegyezheted, milyen családi hagyományaid vagy emlékeid vannak ehhez a naphoz kapcsolódóan.
A német zászló története és a családtörténet
A német zászló igen szövevényes története jól leképezi a német értékek és tradíciók változását és állandóságát az évszázadok alatt. A te családod története is tele van hasonló elbeszélésekkel, amelyeken keresztül megismerheted egy ősöd életútját.
Nem tudod, hol kezdj bele őseid töréneteinek felkutatásába? Használd a FamilySearch Honnan származom? tevékenységének Idővonal funkcióját, és nézd meg, mikor és hol éltek az őseid. Engedd, hogy a történelem vezessen, miközben megpróbálod elképzelni, milyen is volt a felmenőid élete.
A FamilySearchnél törődünk azzal, hogy összekapcsoljunk téged a családoddal, valamint ingyenesen biztosítunk szórakoztató felfedezési élményeket és családtörténeti szolgáltatásokat. Miért? Mert becsben tartjuk a családokat, és hisszük, hogy a nemzedékek összekapcsolása képes jobbá tenni az életünket most és mindörökké. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza által finanszírozott nonprofit szervezet vagyunk. Ha szeretnél többet megtudni a hitelveinkről, kattints ide.
