Orvoslás a történelem során: Milyen gyógyászati előrelépések történtek az életed folyamán?

Merüljünk el mélyebben az orvoslás történetében. Bár tudomásunk lehet jó néhány ma elterjedt általános gyógyászati módszerről és orvosságról, a gyógyászati gyakorlat története évszázadokat ölel fel.

Pörgessük vissza hát az időt, és menjünk vissza egészen a világ ősi gyógyítási módszereiig. Onnan a történelem természetes idővonalát követve megismerjük azokat a fejlesztéseket és előrelépéseket, amelyek elvezettek a modern orvostudományhoz.

Ősi orvoslás

A szakértők a leletek és az emberi maradványok alapján hozzáértő becsléseket tudnak tenni arról, hogy milyen volt a gyógyászati gyakorlat Kr. e. 3000-nél korábban.

Milyen egészségügyi kihívásokkal néztek szembe az emberek?

Az ősi időkben is elterjedtek voltak különböző kórok és betegségek. E kórok nagy részének a csontokhoz volt köze. Íme egy gyors felsorolás néhány, ebben az időszakban ismert betegségről:

• Osteoarthritis (izületi porckopás): Az elsősorban az izületeket érintő osteoarthritis egy olyan betegség, amelyben idővel elkopnak a porcok. Úgy vélik, hogy ez a betegség gyakori volt az őskorban, mely abból adódott, hogy az akkor élő emberek folyamatosan nehéz tárgyakat emelgettek. 
• Angolkór: Ez a betegség gyermekeknél jelentkezik. A D-vitamin hiánya miatt az angolkór meggyengíti a csontokat. 
• Mikrorepedések: Az ebből a korból származó csontokon mikrorepedések láthatóak a gerincrészen, ezek megint csak a kövek, illetve más nehéz tárgyak vontatásából és emeléséből adódtak. Csigolyaív-szakadásnak (spondylolyisnek) is nevezik a gerincen található repedéseket vagy a gerinc gyengeségét. Napjainkban is szenvednek emberek ebben a betegségben. 
• Fertőzések: Az egyszerű vágások, horzsolások és törések könnyen elfertőződhetnek, ha nincsenek gondosan kezelve. Az antibiotikumok és más gyógyszerek feltalálása vagy felfedezése előtt korlátozottabb eszközök álltak rendelkezésre a fertőzések legyőzésére, ami azt jelentette, hogy a sebek néha súlyosbodtak vagy elfekélyesedtek. 

Milyen gyógyszereket használtak?

A betegségeket és sérüléseket valószínűleg elsősorban növényekkel és gyógynövényekkel kezelték. Az emberek arra támaszkodtak, amit a föld adni tudott nekik. Ősi bizonyítékok alapján úgy vélik, hogy az emberek a következőket használták a test kezelésére:

• Gyógynövényes készítményeket, például cickafarkot, mályvát és fűzfakérget használtak a vérzés csillapítására, sebek tiszítására és fájdalomra.  
• Földet és agyagot használtak a sebek kezelésére, valamint a műtétek utáni ápolás során.  
• Már az ősi időkben is végeztek néhány műtétet. A bizonyítékok arra utalnak, hogy néha egy koponyalékelésnek nevezett eljárást is alkalmaztak. Az eljárás során lyukakat fúrtak a koponyába, talán a fejfájás vagy az epilepszia enyhítésének a reményében. 

Orvoslás a bibliai időkben

Kr. e. 3000 és Kr. u. 500 között különböző orvoslásokat alkalmaztak a világ más-más tájain. Vessünk egy pillantást e korszak néhány legismertebb civilizációjára.

Ősi Egyiptom

A legkorábbi gyógyászati szövegek némelyike az egyiptomiaktól származik. Számos papirusztekerecs írja le a gyógyászati gyakorlataikat. Ezek egyike, melyet Ebers-papirusznak neveznek, több mint 700 receptet tartalmaz. Ezek a receptek természetes és varázsszereket alkalmazó gyógymódok ötvözetei. Az ősi egyiptomiak úgy vélték, hogy az orvoslás és a varázslat kéz a kézben járnak.

Más szövegekből kiderül, hogy ismerték a daganatokat és a nők termékenységével kapcsolatos kérdéseket. Az ősi egyiptomiak az emberi anatómia, a kísérleti sebészet és a növények gyógyászati használata terén is tettek felfedezéseket.

Ősi India

Az ősi Indiában kifejlesztettek egy ájurvéda nevű gyógyászati rendszert, melyet ma is használnak. A szanszkrit nyelvben ez a szó lényegében azt jelenti, hogy „az élet tudománya”. Az ájurvéda-rendszer alapján a testet három elem alkotja: szél, váladék és epe. A kezelések közé tartozott a gyógynövényes orvosságok alkalmazása, a masszázs, a meditáció és az étrend módosítása.

Az egyiptomiakhoz hasonlóan az indiaiak is hittek abban, hogy a varázslás és a vallás kihat a gyógyászatra és a testre. Az egyiptomiaktól eltérően azonban korlátozottabb tudással rendelkeztek az emberi anatómiát illetően. Számos ősi indiai gyakorolta a hindu vallást és hitt abban, hogy a halott testet tilos késsel megvágni. A boncolást sértőnek tartották, és a testeket gyakran elhamvasztották.

Ősi Kína

A Sang-dinasztia korában az ősi kínaiak úgy vélték, a betegségeknek természetfeletti eredetük van, például egy testet megszálló démon vagy egy sértett őstől származó átok. A kórokozók elmélete csak az 1800-as években alakult ki, és az ősi időkben az emberek saját elméleteket gyártottak a láthatatlan betegségekről.

Az ősi Kínában általános gyakorlat volt az akupunktúra és a gyógynövényes kezelés. Ezeket a gyógyászati módszereket a test harmóniájának megteremtése, valamint a jin és jang egyensúlyának a helyreállítása miatt alkalmazták.

Ősi Görögország

Az ősi görögök gyakran hitték, hogy a betegségek az istenek átka miatt alakulnak ki, a gyógyulás pedig az istenek ajándéka. A vallásnak azonban nem volt ugyanolyan hatása az ősi görögökre, mint a világ más részein élő emberekre.

Az ősi görög gyógyászati gyakorlatok a megfigyelésre és a gyakorlati tapasztalatokra buzdítottak, közelebb hozva az embereket az általunk ma is ismert tudáshoz és gyógyászati gyakorlatokhoz. Hippokratész vetette fel azt az elképzelést, hogy a betegségeknek természetes okaik vannak. A görögök gyógynövényes kezeléseket alkalmaztak, és műtéteket is végeztek.

Ősi Róma

A görög orvoslás befolyását megelőzően az ősi római orvoslás többnyire a vallásra és a varázslásra összpontosított.

A rómaiak fejlesztették a higiéniai módszereket és a sebészeti eszközöket. Még kórházakat is elkezdtek felállítani. Galénosz különös befolyással bírt, mivel számos tanulmányt készített az emberi anatómiáról és a műtétekről.

Poszt-klasszikus orvoslás

Az ókor végére világszerte fejlődésnek indult az orvostudomány. Egy ideig azonban a vallást és a babonákat többre becsülték a tudománynál az orvoslás terén.

Az emberiségnek hosszú utat kellett még megtennie, mielőtt a gyógyászat modern kori formát öltött. Íme néhány gyógyászati áttörés, amely a középkorban, a reneszánsz idején, valamint a XVIII. században történt.

• 1025: Avicenna, egy iszlám tudós, írt egy orvosi enciklopédiát. 
• 1543: Andreas Vesalius boncolások révén több tudást szerzett az anatómiáról. 
• 1590: Két dán szemüvegkészítő, Hans és Zacharias Janssen megalkotta az első összetett mikroszkópot. A tárgyak mikroszkóppal való felnagyításának a képessége segített az orvosoknak többet megtudni az emberi testben élő mikroorganizmusokról. 
• 1628: William Harvey felfedezte a vérkeringést. 
• 1676: Antonie van Leeuwenhoek felfedezte a baktériumokat. 
• 1796: Amikor Edward Jenner 1796-ban kifejlesztette a himlő elleni védőoltást, jelentősen kibővült a betegségmegelőzés és az immunológia. 
  

Modern gyógyászat

A XIX. században hatalmas fejlődésnek indultak a gyógyászati felfedezések. Az orvosok fejlesztették és korszerűsítették a boncolási eljárásokat, így az emberek többet tudtak meg arról, hogy valójában miként működik az emberi test. Az olyan találmányok, mint az altatás, lehetővé tették az orvosok számára a belső műtétek biztonságos elvégzését. Ezek a találmányok további kutatásokhoz vezettek a test belső problémái megoldásával kapcsolatban.

XVIII. és XIX. századi áttörések

• Érzéstelenítés: 1846-ban William T. G. Morton volt az első olyan személy, aki sikeresen érzésteleníttetett egy beteget egy műtét elvégzéséhez. Az éter és a kloroform megfelelő használata lehetővé tette a fájdalommentes műtéteket.

• Csíraelmélet: Nehéz hajszálpontosan rámutatni egy problémára, ha nem igazán látod, nemdebár? Mielőtt a tudósoknak és az orvosoknak tudomásuk lett volna a kórokozókról, úgy vélték, hogy a betegségek a semmiből teremnek elő. 1861-ben Louis Pasteur vezetett egy kísérletet, amely bebizonyította, hogy a fertőző betegségeket mikroszkopikus élőlények okozzák. Miután a tudósok és az orvosok tudomást szereztek a kórokozókról, a higiénia és a fertőtlenítés terén is tudtak előrelépéseket tenni. 

• Fertőtlenítőszerek: A fertőtlenítőszerek az 1860-as években jelentek meg Joseph Lister jóvoltából. A fertőtlenítő módszerei segítettek csökkenteni a fertőzéseket. 

• Röntgen: Wilhelm Röntgen fedezte fel a röntgensugarat az 1890-es években, amikor katódsugarakkal kísérletezett, s ezzel örökre forradalmasította a diagnosztikát. 

XX. századi áttörések

• Vérátömlesztés: A XX. század elején váltak ismertté a különböző vércsoportok. Ludwig Hektoen volt az első, aki azt javasolta, hogy a véradó és a beteg vércsoportja egyezzen meg, hogy biztonságosabbá tegyék a vérátömlesztéseket a betegek számára. 

• Inzulin: 1921-ben Frederick Banting és Charles Best kifejlesztette az inzulint, amellyel kezelni lehetett a cukorbetegséget. Ez volt az első sikeres cukorbeteg-kezelés. 

• Antibiotikumok: Alexander Flemingnek, valamint a penészt és baktériumot tartalmazó petricsészéjének köszönhetően az antibiotikumok óriási hatást gyakoroltak az orvostudományra. 

• DNS-szerkezet: Ezt a felfedezést minden idők egyik leghíresebb tudományos felfedezésének tekintik. 1953-ban Rosalind Franklin, James Watson és Francis Crick röntgendiffrakció segítségével felfedezte és kifejlesztette a DNS-szerkezet háromdimenziós modelljét. 

• Szervátültetés: Szervátültetést nem olyan régóta alkalmaznak, mint gondolnád. Sőt, 1954-ben történt meg először, hogy Joseph Murry és David Hume sikeresen átültettek egy vesét. A következő évtized során tüdő-, hasnyálmirigy-, máj- és szívátültetéseket is végeztek. Az átültetési eljárások a kezdeti sikerük óta folyamatosan fejlődnek és bővülnek. 

• CT- és MRI-vizsgálatok: A röntgen nyilvánvalóan hasznos volt, de az 1970-es években a CT- és MRI-vizsgálatok még fejlettebb képalkotásra voltak képesek, ami tovább forradalmasította a diagnosztikát. 

XXI. századi áttörések

• Robotsebészet: Az 1960-as évek óta az orvosok különféle módszerekkel próbálnak előállni arra, hogy robotok segítségével hajtsanak végre műtéteket. A da Vinci sebészeti rendszer volt az első, FDA által jóváhagyott robotsebészeti rendszer 2000-ben. A sebészeket a kevésbé invazív beavatkozásokban segítette. 

• Humán génállomány projekt: 2003-ban egy mérföldkövet jelentő tudományos kutatási projekt feltérképezte az emberi DNS-t. Ez az erőfeszítés genetikai gyógyászathoz és személyre szabottabb kezelésekhez vezetett. 

• CRISPR-génmódosítás: A génmódosítás technikáját 2012-ben fejlesztették ki. A génmódosítás lehetővé teszi a genetikai betegségek módosítását, illetve gyógyítását. 

• Mesterséges intelligencia: Az MI ma már segít a betegségek diagnosztizálásában, a járványok előrejelezésében, valamint a gyógyszerek gyorsabb megtervezésében. 

Természetesen még csak a 21. század egynegyedénél járunk. Még annyi kifejlesztésre és felfedezésre váró dolog van!

Gyógyászat a családodban

Mindezen szakmai gyógyászati felfedezés és előrelépés mellett a családok gyakran nemzedékeken át adnak tovább egészségügyi hagyományokat. Valószínűleg a dédszüleid, a nagyszüleid, sőt, még a szüleid is tudnának érdekes történeteket mesélni arról, hogy miként változott az orvostudomány!

Ha szeretnéd leírni a családod tapasztalatait az orvoslásról a történelem során, akkor íme néhány kérdés, amelyet feltehetsz:

• Használtak a szüleid vagy a nagyszüleid házi gyógymódokat, amikor beteg voltál, hogy segítsenek neked jobban érezni magad? 
• Átestek a szüleid vagy a nagyszüleid olyan gyermekkori betegségeken, amelyeken te nem (például bárányhimlő, gyermekbénulás, influenza, szamárköhögés stb.)? Milyen volt? 
• Miben különbözik most az orvoslás és az egészségügyi ellátás attól az időtől, amikor a szüleid vagy a nagyszüleid fiatalabbak voltak? 

Ha vannak az egészségügyben dolgozó családtagjaid, kérdezd meg tőlük, milyen gyógyászati változásoknak voltak tanúi, amióta elvégezték a szakmai képzésüket. Talán meglepetésként ér majd, hogy milyen sokat fejlődött az orvoslás napjainkban.
Ne felejtsd el feljegyezni a családod történeteit a FamilySearch-emlékekben!